Egy kellemes meglepetés – Steep Early Access Beta tapasztalatok (2016, PS4)

steep beta

Sosem voltam az a nagy sportjátékos; Tony Hawk, Dave Mirra, Matt Hoffmann és egy kis NHL azért volt régen, a FIFA is ment pár meccset 2000 környékén, de a Tony-n kívül a többi nem hagyott mély nyomot.

Amikor megláttam a Steep E3 bejelentését két érzés cikázott át rajtam: az izgatottság, hiszen mostanában nem vagyunk extrém-sportos játékokkal túlságosan elkényeztetve (ugye, Tony Hawk 5...khm...) így megörültem egy üde színfoltnak, másrészről pedig a félelem az unalomba-fulladástól, hogy hogy lehet ezt open-world környezetben jól megoldani, hosszú távon főleg? Kérem szépen, így!

Forrás: ubisoft.com

A Ubisoft volt olyan kedves, hogy az egy hónappal ezelőtti regisztrációt követve adott lehetőséget az Early Access Beta kipróbálására. Ezúton is köszönet!

A játék egy tutorial fejezettel indul ahol megtanuljuk a négyféle sportból háromnak az alapjait, egy kis útbaigazítást kapunk, majd jó pár kötelező versenyt követően ténylegesen megkapjuk az irányítást.

A sportágak a következők:

  • snowboard (van sima lesiklós és trükközős/pontgyűjtős verseny is)
  • (itt is játszik a trükközés is)
  • bázisugrás
  • siklóernyőzés
Forrás: onrpg.com

A játék valóban open-world, nem tréfáltak a fejlesztők, igaz a linearitás néhány esetben felüti a fejét. Például amikor elkészültem a tutorial fejezettel és elfogytak az elérhető versenyek (közben megjelentek az online pajtások is, a tutorialban nincsenek, legalábbis nálam nem voltak), kellett új kiinduló hegycsúcsot keresni (ezt a távcsővel a megfelelő irányba, megfelelő közelségből, megfelelő ideig nézéssel lehet megtenni), ahol új versenyek lesznek elérhetőek és elindultam a legközelebbi irányba.

Ennek a felfedezésnek a java részét gyalog kell megtenni, mivel felfele nem nagyon csúszik se a snowboard se a síléc. Bandukolok egy ideje, amikor is egy tök ismeretlen srác rám írt PS Messages-ben, hogy én most akkor őt követem? Akkor vettem észre, hogy valóban, vagy 10 perce utána ropogok a hóban 2-300 méteres távolságból. Megnyugtattam, hogy nem fogom agyonverni síléccel (nem is lehet, de mondjuk nem rossz ötlet!), csak abban az irányban számítok új kalandokra. Jól gondolta ő is, én is, és az a 6-8 ember akikkel végül falkában találtunk oda az új hegycsúcsra, tele új kihívásokkal.

Valamilyen szinten lineáris a játék, de miután felfedeztem ezt a hegycsúcsot, rengeteg elérhető verseny/esemény került elém, nem panaszkodhatom. Sőt, ezek után már más hegycsúcsok felfedezése is egyszerűen ment, ha van egy befogható hegycsúcs, figyelmeztet a játék, megállsz beméred távcsővel és már ott is van a térképen. Miután felkerül a térképre, bármikor lehet ugrálni a helyszínek/események között, random helyekre nem.

Semmi sem kötelező, ha egy versenyben nem úgy teljesítesz ahogy szeretnél, egy gombnyomás és kezdi is előröl. Ha nincs kedved kötött versenyhez, csúszkálhatsz/szaladgálhatsz ameddig akarsz ("pályaszéle" természetesen van, ha eléred, átvált térkép-nézetre), sőt ha találsz egy izgalmas szakaszt, akár saját pályát is létrehozhatsz, amit meg is oszthatsz a nagyközönséggel.

A kolbászolás során érdekes helyszíneket lehet felfedezni (Point of Interests) ezek XP-t, esetleg versenyt adnak. Apropó XP, a játékban fejlődési rendszer van, amit a versenyek teljesítésével és mindenféle kunsztok (extrém megmozdulások, freestyle bravúrok, sűrű csonttörések) kivitelezésével lehet felfele tolni. Minél nagyobb szintű vagy, annál nagyobb a hírneved, így nyílnak ki a nagyobb versenyek. Én ezen kívül más hasznát nem találom a fejlődésnek, de őszintén, nem is nagyon foglalkoztam vele, mert annyira lekötött a felfedezés/versenyzés.

Forrás: gamerevolution.com

Akkor jöjjön a technika nagy vonalakban; a grafika szerintem nagyon jó, a nap állásának függvényében ezer arcú a hó (amiből azért van bőven így az Alpokban), a tereptárgyak szintén nagyon jók, a hófogó fatákolmányokba mondjuk idegesítően sűrűn bele lehet ragadni, kijutni nem is nagyon tudsz, maximum ha megvárod hogy átess rajta.

A mozgás rendben van (a snowboard trükkökből lehetne kicsit több), az éjszaka lehetne kicsit sötétebb (van néhány éjszaka teljesítendő feladat), de ez csak szőrszálhasogatás.

A zene: hát, engem megvettek kilóra tinikorom egyik kedvencével a tutorialban (Bomfunk MC's - Freestyler, rakomakrofon!) és tartották is a szintet. Külön pacsi azért, hogy műfajonként lehet változtatni a playlistet, mindenki megtalálhatja a kedvencét.

A hangoknál hiányoltam még egy kis környezeti zajt, elég nagy a csend, a hó szépen ropog, a szél szépen fúj, de valami még hiányzik. Nagyon autentikus lett viszont a GoPro-nézet minden zaja (mert van ilyen is, bár menő visszajátszáskészítésen kívül más haszna nincs), tényleg elhiszem hogy azzal készült videót látok/hallok.

Mivel béta-verzióról beszélünk, lelkiekben felkészültem mindenféle technikai ramazúrira, de feleslegesen; olyan 3 óra után volt egy kis fagyás (3-5 másodperc), meg néhány esésnél benéztem a pálya alá, de ezeken kívül semmi probléma nem volt a játékkal, frame-et nem mértem (nem is fogok, én nem akadok fent a 30/60FPS mizérián), nálam szépen futott, drop-ot nem vettem észre, pedig vannak méretek - le a kalappal.

Végül összesen kb. 5 óra játék után még mindig mosollyal keltem fel a TV elől. Biztosan nem merem állítani, hogy 10 játékóra után már nem lesznek ásítások, de kedves Ubisoft, ha a végleges termék ilyen vagy ettől még jobb lesz, engem kenyérre lehet kenni!

Forrás: ubisoft.com

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..