Oculus Rift CV1 (nagyon) gyorsteszt

Oculus Rift CV1

Volt szerencsém belefutni egy Oculus végleges kiadásba, bár rövid időre, egy (két?) bivaly géppel, szóval megvolt az első lépésem a VR-világban... Egyelőre elég is lesz, de a többit részletezem.

Tehát adott egy 2-3 éves bivaly Toshiba gamer-notebook, és egy zsír-új Oculus, a feladat: hozd össze a kettőt. No problem, gondoltam én.

Nos az első akadályok a nem megfelelő feltelepülésből adódtak, a szenzort sehogyan sem akarta felismerni, a neten mankózott .msi fájlnak se híre se hamva, a driver-telepítő .exe nem tartalmaz értelmezhető formátumot, így a Windows 7 alá nem sikerült feldobni, hiába a reinstallok, meg a sok Oculus-fórumos trükk. Nem is értem, legalább a developer szekcióba miért nem rakják fel bezippelve a driver-eket. No mindegy.

Felhuppant a Windows 10, ezen pöccre ment a telepítő, a kalibrációs művelet megakad, nem látok semmit a szemüvegben. Minden oké és mégsem. Fél óra gugli, nem kompatibilis a VGA. Juhé.

Én kihangsúlyoznám valahova a telepítőbe, hogy notebook-ra ne nagyon próbáld meg, mert nem valószínű hogy jó lesz.

Sebaj, van itt egy frankó i7-es atomerőmű, 32Gb rammal, valami kilences szériás VGA-val, izzasszuk meg azt!

Na itt már nem volt gond. Minden felment, kalibrálás oké, mehet a lényegi móka!

Kezdjük a demó-összeállítással (Oculus Dreamdeck); vektorszerű-grafikás rókacsalád az erdőben, szoba, űr, magasság, dinó, szóval tényleg jó móka a mozgáskövetős nézelődés. Ott vagy, látod, feléd jön, ebben tényleg van valami.

Aztán ugrottunk az Oculus-store-ra, mi van még. Mivel a csomaggal nem jött Xbox One joystick és Oculus Touch sem, így csak a demonstrációkra szorítkoztunk, de kezdésnek nem is kell több.

Nos, a store hol működik ahogy kéne, hol nem. Volt olyan app, ami csak harmadszorra jött le rendesen (hogy aztán el se induljon), volt ami egyáltalán nem, 13%-nál error. Ezekkel a dolgokkal gyönyörűen elment vagy másfél óra (mire lejött, feltelepült, kicsit próbáltuk beindítani, aztán letörlés), az idő meg szűk volt a próbára. De "Gyerekek, van másik!" (ahogy Eötvös bácsi mondottá vala a cirkuszban) és előhúztam végre egy, olyat ami megy is.

Forrás: roadtovr.com

We Wait VR

Az "interaktív mozi" egy Szíriából menekülő család viszontagságait mutatja be, eszméletlen körítésben.

A grafika jelenleg nem lényeges, elnagyolt lo-fi ha nagyon kellene jellemeznem. De ahogy ott ültök a parton, körbenézel, mindenki melegszik, agyal, csinálja a kis dolgát, és közben mesélik a történetet, komolyan hatásos. Mindezt úgy, hogy semmi hatásvadász nincs benne (nem ölnek meg senkit, nincs gyermeksikoly, stb.), egyszerűen bevisz a történetbe.

A vizes zötykölődés, az arcodba csapódó hullámokkal (ami nálam különösen ütött, tekintve, hogy tengeribeteg vagyok), a hatóságok közbelépése, minden a menekültek beszámolói alapján történik és igazán komoly élményt garantál.

Technikailag a grafikát már tisztáztuk, a hangok nagyon rendben vannak, mivel a VR-szemüveg fülesén szól, közelinek hat minden, ennek fényében is oldották meg a hangok/effektek erejét is, a bal-jobb balansz is gyönyörűen változik.

Ja, és végre van lábam és testem! Az FPS-ekben is hiánycikk, pedig kell az az összképhez...

Forrás: aardman.com

Aztán annyira fogyóban volt az idő, hogy még egy cucc férhetett volna bele az élménybe, de sajnos a Slender sem akarta az igazat, a RE7 meg nem is támogat PC-s VR cuccokat (még?), így még egy Oculus Dreamdeck demó, és könnyes búcsú a VR alapkövétől.

Amire bőven ráfér a faragás, az a szoftveres rész, egyszerűen szólva katasztrófa volt nálam. A már említett fel nem települő, vagy indulásnál force-close-oló címekből volt egy-pár, ezekkel elment a drága idő, és csalódás a vége.

De például a beépített Dreamdeck demó is csinált olyat, hogy csak a többedszeri indításra volt hajlandó végigfutni, itt is volt indokolatlan visszavágás az asztalra, stb.

A grafikai teljesítményre nem lehet panaszom, laggolás sehol, igaz alig teszteltem valamit, FPS-t nem mértem, nem is fogok.

Panaszkodtak páran, hogy hányingerük lett meg miegymás, hát nálam semmi gond nem volt, pedig különösen rizikós volt a vízen lengedezős rész, de semmi. Szerintem el kell fejben fogadni, hogy ez bizony csak digitális, és minden oké lesz.

A kényelemmel sem volt semmi bajom, pedig összesen olyan 3 órát a fejemen volt a ketyere, ha be van állítva rendesen, akkor nem nyom az sehol. Ami viszont tény, hogy az arcod bizony begyöngyözik alatta, mert elég jól zár, még az én csontvázfejemet is szépen elszigetelte a külvilágtól.

Viszont szemüveges lévén trükközni kell a felvételnél, vigyázni kell nehogy az okuláré összekarcolja az Oculus lencséket, vagy ha túl megfeszítve kerül bele a VR-ba a szemüveged, el is pattanhat. Nekem elég nagy keretes van, de egy kis mozgatással gyakorlással szépen be lehetett férni a sisakba.

Összegészében szerintem még gyerekcipőben járkál a dolog, leginkább szoftveresen. Szép-szép, de olyan nagy cím még nem nagyon van rá, ami miatt vennék egyet.

Ahogy olvasgattam a beszámolókat, a PSVR-nál is hasonló a helyzet, de jó lesz ez, szépen jönnek majd ki a technikát rendesen kihasználó és tartalmas (továbbá kötelezően hatásvadász) címek, lejjebb megy az ára, és szép lassan ez is beszivárog a mindennapokba, de nem veszi át semminek a helyét. Időszakos érdekességen kívül nem vág ki magának meghatározó szeletet a játékoslét tortájából, ahogy a Kinect sem lett akkora durranás, és a többi alternatív irányító (mindenféle cockpitek, miegymás) sem. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy 8-12 órát sisakban játsszak.

Persze, ne legyen igazam és ne csak a megvásárlás utáni első hónapban legyen izgalmas.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..