Azt mondják az ember társas lény. Ez mind szép és jó, egészen addig, amíg nem a legnagyobb golyó/zombizápor közepette kell bárgyú partnerünket átkalauzolni a véres harcmezőkön, aki persze pont ilyenkor akad le a lábánál lévő doboz modern művészeti értékeinél.
Mindenki találkozott már azzal a helyzettel, hogy a magányos farkas vonyítását megtöri egy nyuszi nyafogása, a nyakunkba varrnak egy koloncot, akit legtöbbször még védelmezni is kell, belerondítva így a játékmenet megszokott lefolyásába.
Értem én, hogy változatossá kell tenni a játékmenetet, de sokszor nem úgy sül el a dolog, ahogy azt a fejlesztő kitalálta, vagy ahogy a játékos szájíze kívánja.
Például ott a Resident Evil 5 teljes játékidejét kitevő társas hajkurászása. Sheva alapvetően jó öltet lett volna, a karakter szerintem teljesen odaillő volt a játékba, de a megvalósítás...
Számomra ő a tökéletes málhás szamár, töltényt csak csínján kell rábízni, mert mindent elhasznál, de olyan pontatlan, mint közértben a parizermérés (25 lett, maradhat?). Sajnos elcsórja előlünk az értékes muníciót (márpedig azt néhány helyzetben eléggé szűkmarkúan osztják), állandóan fel kell élesztgetni, gyógyítgatni, így tényleg csak egy mozgó inventory lett.
De legalább követ minket, normális sebességgel, nem úgy mint például a Dead Rising totyogó túlélői. Na, most vagy nehezítésnek szánták a bugyuta társakat, vagy csak eddig jutottak el az AI leprogramozásában, de egyenesen pokollá teszik az ember életét, mikor a szépen kikövezett út helyett a zombiparadicsomot választják, esetleg elakadnak egy falban/zombiban/fűszálban, hazavágva az eddigi helyzetet.
Említésre méltóak lehetnek még a GTA sorozat 2 utáni és 4 előtti részei, ahol rengeteg misszió társasjáték volt és bizony nagyon szerettek ezek az NPC-k a torkolattűzbe állni, szépen bojkottálva így a küldetést.
Persze nem minden eszkortos játékmenet ilyen problémás, elég ha visszatérünk a Resident Evil sorozathoz, mert a 4 az Ashley-s részeket jól megoldotta. Nem volt útban, le lehetett támasztani, aztán ha tiszta a levegő irány előre, és nem az egész játékban volt hozzánk láncolva. Igaz, ő tényleg csak egy csomag volt, haszna sem sok, de legalább kapufát nem rúgtak vele (khm, Sheva).
Aki viszont szerintem eltalált társ, az a The Last of Us-ban Ellie. Sok vizet ő sem zavar, de rendesen bele volt építve a sztoriba és a játékmenetbe, a vele kivitelezendő missziók közben az emberben az az érzés keringett, hogy most akkor ki is pesztrál kit? Ha csak társ volt, nem éreztem tehernek, jópofa volt a sok beszólásával, környezeti interakciójával, párszor a figyelemelterelése is jól jött, egyszóval, a Naughty Dog jó munkát végzett.
Ha már Naughty Dog, megemlíteném, hogy az Uncharted több részében is volt "kötelező" társas level, de ott nem volt számottevő a társ(ak) jelenléte, mivel amíg nem takarítottad el a rossz fiúkat, addig ők sem mentek előre, hála a szkripteknek.
A sort folytathatnám még ezer másik játékkal. Hasznos társ ide, kolonc oda, nem lesznek a kedvenceim a dajkálós missziók, játékok. Ti hogy vagytok a partnerekkel?