A Robot Named Fight (2017, PC)

A Robot Named Fight - GamerGoGaming

A cikk egy korábbi videóm szöveges lenyomata, az alapját itt találjátok. Egy igazi gyöngyszemet van lehetőségem bemutatni, ami nem más mint A Robot Named Fight!
A játék az oldalnézetes Metroidvania műfaját képviseli, tehát nagy a pálya, sok az ellenség, és itt sok a vér is.

A Robot Named Fight - GamerGoGaming

Ami egy nagyon jó kis fűszer ebben a játékban, az a procedurálisan generált pályadesign. Tehát akárhányszor meghalsz, mindig egy új pályát kapsz, teljesen más elrendezéssel, így gyakorlatilag végtelenre húzza fel az újrajátszhatósági faktort.
Őszintén szólva először nem tetszett a játék. “Összevesztem” vele, nem tudtam mit miért, hogy hol mikor kell csinálni, meg rohadt nehéz is volt. Aztán pár nap múlva leültem újra, és “összebarátkoztunk”.
Alapvetően a kezdés mindig ugyanaz. Felkászálódsz a lezuhant űrhajód mellől, és kimész az első helyszínről. Körbenézed a szinteket, találsz egy-két áthatolhatatlan akadályt, mint például kinyithatatlan ajtót, vagy túl alacsony plafont. Aztán elindulsz más irányokba, és egészen biztos, hogy fogsz találni vagy olyan powerupot, vagy valami képességet, aminek a segítségével tovább tudsz jutni az előbb említett átjuthatatlan helyeken. Aztán jön egy főellenség, legyőzöd, és ugyanez folytatódik, csak egy másabb világban.
Így elmondva unalmasnak hangzik, de egyáltalán nem az. először is, a mindig változó világ, mindig új feladat elé állít. Mindig más-más akadály van, máshol és máshogy lehet továbbjutni. Persze mondjuk ha ötvenedik alkalommal futsz neki, akkor azért lesznek ismerős kombinációk, de ugyanazok, soha.

A Robot Named Fight - GamerGoGaming

A játék elég nehéz (hajaj), tényleg olyan, mintha egy 16 bites SNES játékkal tolnád, de azért nem kínzás. A főellenségek az adott szakaszok végén optimálisan nehezek, mozgásuk támadásuk megtanulható, de azért néha meg fog gyöngyözni a homlokod, azt garantálom. Több élet nincs, ha meghalsz, kezded előröl.

A játék során kétféle mentésre van lehetőséged, egyik sem az a hagyományos módszer. Az első az, hogyha játék közben nyugi van, kilépsz, olyankor ugyanonnan folytathatod, ahol abbahagytad. A másik pedig az, hogy a szinteken találsz egyfajta kapszulát, amibe hogyha belemész, akkor plusz egy életet kapsz, tehát meghalhatsz még egyszer, és akkor a kapszulától fogod tudni folytatni. Ezek a kapszulás helyszínek elég ritkán vannak és elég nehéz is elérni őket. Ami viszont számomra negatívum, hogy nagyon nagyon sok minden múlik a szerencsén. Igaz mit is várok egy véletlenszerűen összeálló játéktól…
Volt olyan, hogy kaptam egy olyan pályát, hogy közel voltak a powerupok, könnyűek voltak a főellenségek, már a második szinten egyből volt is egy kapszula. De volt olyan, hogy kaptam egy olyan pályát, ahol a harmadik szobánál egyszerűen nem tudtam továbbjutni, mert annyira nehezek voltak az ellenfelek és annyira sűrűn voltak a csapdák is, pár perc után végem is volt.

A Robot Named Fight - GamerGoGaming

Ami még negatívum volt számomra a játékban, az a zenéje. Nekem egyszerűen nem fekszik. Szeretem ezt a fajta zenét egyébként, a chiptune-synthwave cuccokat, de ez valahogy túl monoton meg unalmas volt, gyorsan idegesítővé válik, nekem nagyon nem tetszik.
A játék többi része szerintem nagyon rendben van, a grafika idézi a 16 bites korszakot, szépen is teljesít a játék, mondjuk nagy gépigénye nincs is. Az irányítás szerintem tök jó, Xbox 360 kontrollerrel nyomtam, a készítő is ezt ajánlja, hibátlanul működött.

Összességében egy nagyon jó és akár nagyon hosszú szórakozást nyújtó indie játékot tisztelhetünk A Robot Named Fight-ban. A műfajra fogékonyak mindenképpen szerezzék be, de a többiek sem fognak csalódni. Köszönöm a forgalmazónak és a fejlesztőnek a játékot, itt tudjátok beszerezni PC-re, és itt Nintendo Switchre. Jó szórakozást!

A képek a hivatalos presskit-ből származnak!